Barátkozott a focival, végül a kézilabda mellett döntött, ma már erről szól az élete, a jelene, és reményei szerint a jövője is. Mindig is tehetségként tartották számon, de gyorsan kiderült, jóval több annál. Sokoray Ádám 23 éves korára az Agrofeed ETO-SZESE meghatározó játékosa, akinek egyik legnagyobb álma, hogy nevelőegyesületével az élvonalban szerepeljen.

„Anyukám az ETO-ban játszott korosztályos csapatokban, aztán jöttem én, és befejezte a versenysportot. Úgy érzem, a kézilabda szeretete nálam innen indult, még a születésem előtti időszakból. Az általános iskolában, később a középiskolában, aztán az ETO-s időszakban egyértelmű lett, hogy a sportág és a klub is örök szerelem nekem” – kezd el mesélni pályafutása elejéről a Győr irányítója, aki arra a pillanatra is emlékszik, amikor eldöntötte, bekerül a zöld-fehérek felnőtt csapatába, és az NB I-ig meg sem áll: játszik majd a Veszprém és a Szeged világklasszisai ellen. „Harta Béla volt az edzőnk, futottunk a karzaton a Magvassyban, a nagyok meg lent nyomták a lábmunkát Deáki Isván vezetésével. Nézni is szenvedés volt, amit csináltak, de nekünk ők voltak a legjobbak, olyanok akartunk lenni, mint azok a fiúk ott lent a pályán. Eltelt pár év, és tessék, velük edzek, velük meccselek.”

Soki gyerekként persze a világsztárokat is figyelte, főleg a Ciudad Real játékát, később a Montpellier-t és benne a két nagy öreget csodálta. „Imádom nézni Valentine Porte játékát, az előtt pedig le a kalappal, ahogy Michael Guigou ennyi idősen is húzza az igát.” Amikor a játékról beszélünk, sorolja, miben kell még fejlődnie, de szimpatikus, hogy tisztában van az erősségeivel is, és álszerénység nélkül ezeket is megemlíti. „Zavaró védő vagyok, és próbálom nem a saját társaimat zavarni. Elsősorban a védekező játékomnak köszönhetem, hogy bekerültem a csapatba. Nem azért, mert száz kiló vagyok, hanem mert gyors, és tudok előre gondolkodni. Sokan azt hiszik, hogy a védekezés csak ütés-vágásból, test a test elleni harcból áll, de az csak egy része. Példa erre Kovacsics Anikó gólja a Ferencváros Vipers elleni BL-meccsén. Az utolsó másodpercekben tökéletesen ott volt fejben, figyelte a lehetőséget a labdaszerzésre, ez megvolt, a támadásból pedig győztes gólt szerzett. Kockázatos volt, bátorság kellett hozzá, mert ha elvéti a mozdulatot, a helyén ziccer alakul ki, és bukhatta volna a mérkőzést a csapata.”

Sokoray Ádám korán megtanulta az önállóságot, ez pedig hozta magával a talpraesettséget, a problémamegoldó készséget. „Korán elkerültem otthonról a szülők mellől. Kiköltöztünk Győrből, az esti edzések későn voltak és csak az utolsó busszal tudtam volna hazajárni, reggel pedig hatkor már indulni kellett volna vissza, ezért a nagymamámnál laktam. Aztán ahogy meg tudtam oldani, saját életet kezdtem, és megtanultam gondoskodni magamról. Ennek hasznát veszem a pályafutásomban, és később talán a munkámban is. Úgy képzelem, hogy a hivatásom lesz a tanítás, én nem azért járok egyetemre, hogy legyen egy valamilyen papírom, én ezt akarom csinálni. A Fekete-iskolában van több kézilabdás csoportom, akadnak ígéretes kölykök. Velük együtt én is alakulgatok, korábban kiabálós edző bácsi voltam, idővel ez változott” – mondja mosolyogva, aztán hozzáteszi, hogy ő sem mindig a szép szóból tanul, bár sokkal jobban esik az, ha a rutinosabb csapattársai segítenek neki, mint amikor leteremtik valamiért. „Hogy milyen társaság a miénk? Bolond, ennyi, bolondok mind, egytől egyig. A meccseken persze komolyak vagyunk, egyébként meg minden hülyeségben benne vagyunk. Tudom, hogy ismered a vicces történeteket, nekem most kapásból Bősze Józsi búcsúbulija jut eszembe – nevet –, de azt inkább még neked sem mondom el. A lényeg, hogy segít mindenki, amiben kell, főleg Schneider Miki és Kovácsovics Lackó. Utóbbi ráadásul még olyan tanácsokkal is ellát, amik az edzői pályára érvényesek, hiszen neki ebben óriási tapasztalata van.”

Ahogy a csapattársak célja is az élvonalba kerülés, Sokoray Ádám tervei között is az szerepel, hogy az ETO újra NB I-es legyen. „Szép lenne a legmagasabb osztályban játszani, egyre népesebb a klub utánpótlás bázisa, a későbbiekben tudunk onnan meríteni, a gyerekeknek pedig ösztönző lenne a példaképeiket testközelből látni. Az már profi világ, munka mellett lehetetlen bevállalni, de én azért remélem, ha úgy alakul és szintet lépünk, együtt marad ez a társaság. Persze álmodoztam én is válogatottságról, de ez most nem tűnik reálisnak, aztán ki tudja, történhetnek csodák. Nagyon elégedett és boldog lennék azzal, ha az ETO-val érnék el nagy sikereket, a szentély pedig telt házas meccseknek adna otthont.”

Szerző: Nagy Roland / Győr+ Média

Fotó: Marcali Gábor

Gólszegény, de annál izgalmasabb mérkőzést követően két ponttal tér haza csapatunk Nagykanizsáról.

Az NBI/B 6. fordulójában a Tungsram SE Nagykanizsa otthonába látogatott csapatunk. A kezdő sípszónál Paár, Bella, Kovácsovics, Goór, Győri-Dani és Papp volt a pályán, míg a kapuban Nahaj László. A mérkőzés kemény első tíz perccel indult, Nahaj bravúrokkal a kapuban, ennek és a lendületes támadásoknak köszönhetően két gólos vezetésre tettünk szert (2-4). Hasonló iramban folytatódott a mérkőzés, immáron a hazai csapat percei következtek és zárkóztak fel a 17. percre 5-5-re. Deáki mester időkérését követően azonban csapatunk két gyors támadás után ismét két góllal vezetett (5-7). A 24. percre a zöld mezesek már öt góllal megléptek Szabó és Czene jó ütemben történő beállásával (5-10). A félidő végére már csak három gólos előnyünk maradt, a félidő végét jelző hang 8-11-es állásnál szólalt meg.

A pihenőt követően a játék ugyanazon a magas szinten folytatódott, mindkét térfélen kemény védekezés és jó kapus teljesítmény volt jellemző. Fej-fej mellett haladt a két csapat, a 40. percben még mindig három góllal vezettünk (11-14). A 47. percben Czene kiállítását követően két bravúros ziccer védést mutatott be Nahaj, így megtartottuk három gólos vezetésünket. Az 50. percre azonban emberelőnyüket követően a hazaiak felzárkóztak egy gólra(15-16). Ismét időt kértünk és Kovácsovics bombájával majd Nahaj hetesvédésével hozzá tudtunk tenni még egy gólt, így 15-17-re vezettünk a 55. percben. Kettős emberhátrányba kerültünk az utolsó öt percre fordulva, de a hazai csapat így sem tudta bevenni Nahaj kapuját, aki folyamatos ziccer védéseket mutatott be. Az utolsó másfél percben Paár kiállításával emberhátrányba kerültünk, azonban a jó védekezés itt is meghozta gyümölcsét és kapott gól nélkül játszottunk a lefújásig. A mérkőzés végeredménye 16-18, így újabb két pontot szerzett csapatunk idegenben.

Tungsram SE Nagykanizsa - Agrofeed ETO-SZESE 16-18 /8-11/

Agrofeed ETO-SZESE: NAHAJ, Pulai, Szabó 2, Sokoray, Bella 1, KŐHALMI 3, GYŐRI-DANI 2, GOÓR, Lakosy , KOVÁCSOVICS 3, Iváncsik, Papp, Czene 2, Schneider 3, Hollós, Paár 1, edző: Deáki István.

Deáki István: A hatalmas küzdelem és nagy csata győzelmet hozott.

A Magyar Kupa második fordulóját hazai pályán játszhatta csapatunk azzal a Péccsel, akik pár hete borsot törtek az orrunk alá. Küzdelmek árán ugyan, de sikerrel vettünk az akadályt.

A győri kapuban Pulai kezdett, előtte a védelem tagjai Papp, Szabó, Kovácsovics, Goór, Bella és Hollós volt. A mérkőzés hazai és vendég szempontból is meglehetősen lassan, álmosan kezdődött, mely az eredményből is látszott hiszen a 13.percben 3-5-ös állásnál Deáki mesternek időt kellett kérnie. Az első negyed óra a kapusokról szólt, a vendégek kapujában álló többszörös magyar válogatott Szente Gáborral gyűlt meg a bajunk, ugyanakkor Pulai is jól kezdett a mi térfelünkön. A hazai időkérést követően sem gyorsult fel jelentősen a játék és a 20.percben még mindig a vendégek vezettek (8-10). Az utolsó tíz percre fordulva már Nahaj állt a kapuban, azonban a védések mellé extra teljesítmény támadásban nem érkezett. Utolsó másodpercben Hollós tudott kozmetikázni az eredményen, így a félidőben 12-13-as eredményt állított be.

A második félidő kezdése szemernyit sem hasonlított az első félidőhöz. Folyamatosan növeltük a játék tempóját, így többször is ziccerből lőhettünk és át is vettük a vezetést két Czene és két Schneider gólt követően (16-15). A kapuban Nahaj bemutatott egy bravúros hetes védést és az addig csak védekezésben pályára lépő Kovácsovics is kapuba talált a mérkőzésen először. A második félidő második tíz perce hasonlóan gólgazdag volt mindkét oldalon, így az utolsó tíz percet döntetlen állásról kezdték a csapatok (21-21). A 23.percben Schneider góljával mi vezettünk két góllal, amelyet Lakosy gyors indulásból azonnal három gólosra növelt (25-22). Emberhátrányunkat kegyetlenül kihasználva, vendég időkérést követően ismét felzárkóztak a pécsiek egy gólra (27-26). Az utolsó percekben azonban meg tudtuk őrizni előnyünket így egy gólos győzelmet ünnepelhet csapatunk, végeredmény: 27-26.

Agrofeed ETO-SZESE – Pécsi VSE 27-26 /12-13/

Agrofeed ETO-SZESE: NAHAJ, Pulai, Szabó, Sokoray, Bella 2, Kőhalmi 1, Győri-Dani, Goór 2, Lakosy 1 , KOVÁCSOVICS 3, Iváncsik, Papp 2, CZENE 4, SCHNEIDER 11, Hollós 1, Paár, edző: Deáki István.

Deáki István: Munkából jövet, nagy küzdés után sikerült megnyerni a mérkőzést.

Döcögős, gólszegény  első tíz percet követően a jó védekezésnek köszönhetően gyors gólokkal tudtunk meglépni az 5. fordulóban.

Lassú lefolyású támadások és technikai hibák jellemezték mindkét csapat játékát, mindezt a 11. percben páros kiállítással tetéztük. A 13. percben Schneider hétméteres góljával még csak 4-4 volt az állás a mindkét térfélen elkövetett rengeteg technikai hibának köszönhetően. A második 10 percben aztán sikerült összeszedni a védekezést, így a kapuban Nahajnak is könnyebb dolga volt. A stabil védőfalnak és jó kapus teljesítménynek köszönhetően a győriek zsinórban három gólt is dobtak. Erre a vendég csapat válasza egy időkérés volt a 20. percben, szerencsére ez sem törte meg a zöldek lendületét és a 25. percben már öt góllal vezettünk (12-7). A félidő utolsó öt percére érkezve már csak két gólos előnyünk maradt, így Deáki mester is időt kért (12-10). Egy Kovácsovics bombával, majd Hollós szélső góljával ismét növelte előnyét csapatunk. A pihenőre így öt gólos előnnyel mehettünk (15-10).

A második félidő négy gyors százhalombattai góllal kezdődött (15-14), ezért ismét időkérésre volt szüksége csapatunknak. A negyvenedik percre újból közé tettük a négyet: 20-16. Sorozatos kettő perces kiállítások jellemezték a 40-50. perc közötti időszakot, azonban így is meg tudtunk lépni hat góllal. Az utolsó tíz percre két bombagóllal szállt be Kőhalmi, melyet megirigyelve Nahaj is bemutatott egy bravúros büntetővédést (28-22). A mérkőzés utolsó kettő percére fordulva emberhátrányba kerültünk, de ez sem tántorította el csapatunkat a gólok gyártásától. Kínaiból szerzett góljával Lakosy is hozzá tudott tenni a mérkőzéshez, csak úgy mint Kovácsovics utolsó másodperces góljával: végeredmény 31-25.

Agrofeed ETO-SZESE – Százhalombattai KE 31-25 /15-10/

Agrofeed ETO-SZESE: NAHAJ, Pulai, Szabó 1, SOKORAY, Bella 1, KŐHALMI 3, Győri-Dani 2, Goór 5, LAKOSY 4 , Kovácsovics 4, Vékony, Papp 3, Czene, SCHNEIDER 6, Hollós 3, Paár, edző: Deáki István.

Deáki István: Néha látványosan támadtunk, néha katasztrofálisan…

Folytatás: 

2018.10.20. szombat 18 óra

Tungsram SE Nagykanizsa - Agrofeed ETO-SZESE